Kápolnásnyék község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Gárdonyi kistérség
Lakosság: 3290 fő
Terület: 41.5 km²
Népsűrűség: 79,28 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

A 7-es elsőrendű főút és az M7-es autópálya között fekszik, a térség közlekedési központja saját autópálya-lehajtóval. Vasútállomása része Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonalnak, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbusz járatok is.

Története

A környéken történt kutatások alkalmával bronzkori leletek kerültek elő, amely bizonyítja a település őskori lakottságát.

A település neve a Nyék honfoglaláskori törzs nevéből származik, annak valószínűleg egyik mellékága lakhatta a települést. Szent István Koppány feletti győzelme után feltehetőleg Nyék királynéi birtok lett. A község első említése 1193-ból való Neck néven. A későbbiekben Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven említik az amúgy nem túl jelentős, a Buda és Fehérvár között futó kereskedelmi úttól délre fekvő települést. A török időben határmenti település lévén Kápolnásnyékre komoly terheket rótt a kettős adóztatás (Magyarország és a Török Birodalom is beszedte adóit), így a falu lakossága nagyban megcsappant, az 1543 évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

Legközelebb 1772 körül történik a lakosság újbóli betelepülése. A XIX. század során Alsó és Felső Nyékről lehet beszélni, amelyre azonban az 1861-ben megépült Déli Vasút különösebb hatást nem tett. 1871-től lehet önálló községről beszélni, amelyhez 1898-ban Pettendet is hozzácsatolják.

A község mai arculatát az 1930-as években nyeri el, amikor is a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ekkor épül ki itt telefonközpont, csendőrőrs, körzeti orvosi rendszer, vasútállomás, illetve malom. A II. világháború során a község komoly károkat szenved, a lakosság nagyrésze is elpusztul, majd a település fejlődésben elmarad a térség többi településétől, az 1970-es évekre már Velence részévé válik.

Az 1990-ben létrejövő független Kápolnásnyék komoly fejlődésnek indult, amely következtében ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisa, ahol rengeteg új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jön létre, az infrastruktúra gyors ütemben fejlődik.

A településen született Vörösmarty Mihály.

Gazdaság, közélet

A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren, amelyből származó bevételek nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítódnak. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek várják a környékbeli lakosokat. A településen malom működik.

A község általános iskolája immár középiskolaként is működik, 600 tanulót oktat, akik a környező településekről is érkeznek.

Nevezetességei

A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épülete a költő szobrával Ettől jobbra állt Vörösmarty szülőháza

Vörösmarty Mihály szülőháza helyén emlékmúzeum, a településtől délre, ahol egyben Kovácsmúzeum is található.
Helytörténeti kiállítás
Református templom
Halász kastély
Református-községi temető
A Hősök terén: I. Világháborús Emlékmű, II. Világháborús Emléksír, 1956-os Kopjafa.
Millecentenáriumi emlékmű
1848-as Emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
a Polgármesteri Hivatal falán a Községi címer és a Vörösmarty család címere
Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén

Következő községek

További községek